Püspökhatvan -   www.puspokhatvan.hu

Az M3-as autópálya felõl az Aszódot Balassagyarmattal összekötõ közúton fekszik. Vonattal is elérhetõ. A falut környezõ dombokon több régészeti lelõhelyet tártak fel, köztük Árpád-kori leleteket is. A községet 1462-ben említi elõször oklevél, Pyspekhatvan néven. Egyházi okmányok alapján elsõ temploma is a XV. században épült Szent Márton tiszteletére. A település kezdetben a püspökség tulajdona volt, magyarok lakták. A török uralom alatt elnéptelenedett, a váci püspökség 1715-ben katolikus szlovákokat telepített a faluba, késõbb 1756-ban katolikus svábokat.

Püspökhatvan a Galga völgyét követõ Aszód - Balassagyarmat vasút és közút mentén kialakult halmazos település, fésûs beépítéssel, amely a középkorban a Galga jobb partjára települt, az újabb idõkben a bal parton növekedett, s jelenleg is teljesen új településrészekkel bõvül. A település nevében a Püspök név egyértelmûen az egykori birtokosra, a váci püspökre emlékeztet, akinek a falu elsõ középkori említése - 1284 - óta a XX. sz. közepéig birtokában volt a terület. Helyi legenda szerint a település nevében szereplõ tõszámnév a falut egykoron alapító húsz magyar, húsz német, húsz szlovák letelepülõre utal. A település régóta lakott, mintegy 3000 különféle kõeszköz a huszonnyolcezer évvel ezelõtti Gravetti kultúra jelenlétérõl tanúskodik.
A község területén gazdag õskori, újkori, rézkori, bronzkori leletanyag is található. (Bronzkori Kyjatice kultúra 80db-os leletanyaga 1946-os feltárásból: csöngõk, karperecek, tokos balták, vésõk, sarlók) A szkíták, kelták, szarmaták után a népvándorlás népei is megfordultak a községben. Az Árpád-kori leletek azt bizonyítják, hogy a honfoglaláskor itt is megtelepedtek a magyarok. A falu elsõ középkori említésétõl 1284-tõl a váci püspök birtoka egészen a XX. század közepéig. A török idõkben a Felsõ-Galga mente legnépesebb települése volt, kiûzésük után a XVII-XVIII. Szd. fordulóján a magyarok mellé elõször szlovák, majd német telepesek érkeztek. Idõvel a német nemzetiség teljesen háttérbe szorult. A múlt század elején a lakosság összetétele 50-50%-ban szlovák magyar, a határ földrajzi nevei szinte teljesen szlovákok, és sokan megõrizték szlovák anyanyelvüket és kultúrájukat. A lakosság egységesen katolikus vallású.
Püspökhatvan népe kivette részét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, az 1848-49-es szabadságharcban, az I. és II. világháborúban.
A kifejezetten mezõgazdasággal foglalkozó falu lakossága részben az uradalom cselédjeként, részben saját földjén gazdálkodott. Késõbb jelentõs sikereket értek el az állattenyésztésben is. A XX. szd. elejétõl a szövetkezeti mozgalom elterjedését tanúsítják a Hangya Szövetkezet, Tejszövetkezet, Hitelszövetkezet, Szarvasmarha-tenyésztõ egyesület.
Jelentõs volt a település gazdaságában a csaknem fél évszázadon át mûködõ bánya, ahol az Ecskendi tönk andezitjét hozták a felszínre.
A világháború után földhöz jutott parasztság a szövetkezetbe kényszerítés után hamar elhagyta õsi mesterségét, iparban (Iklad, Budapest) ingázóként teremtette elõ megélhetését. A mezõgazdaság akkor értékelõdött fel ismét, amikor Püspökhatvan központtal megalakult a melléküzemágakkal kibõvített Galgavölgye MGTSZ. A megindult fejlõdés a rendszerváltás után lendületesen folytatódott. A termelõszövetkezet mellett egyre többen választották az egyéni gazdálkodást, de megszaporodott az iparral, kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók száma is.
A zárt közösség életének színtere kitágult sajátságos elõnyeivel, hátrányaival:
- megindult a régi népviseletbõl való "kivetkõzés", - a régi hossztengelyes parasztházak helyébe a városias életmód interpretálásaként többszintes, kockaházak kerültek, - a fiatalok közül egyre többen, egyre magasabb képzésben részesültek, - a migráció megváltoztatta a lakosság összetételét, - jelentõs szerephez kell jutnia a kulturális hagyományõrzõ tevékenységnek.

Látnivalók:

- A barokk stílusú Szent Lõrinc tiszteletére szentelt templom, melyet Shaden János építõmester 1752-53-ban épített.

- Szabadidõ Park, ahol a kivágásra ítélt fák törzsébõl 21 szobort faragtak a fafaragó táborok alkotói. A szoborpark a falu Acsa felöli végén egy ligetben található.

A településen a VM Wellness Hotel az alábbi szolgáltatásaival fogadja nagy szeretettel a pihenni vágyó vendégeket.

 Szoba információ

8 db kerti szoba saját terasszal; 22 db normál kétágyas szoba; 1 db normál egyágyas szoba; 1 db kétágyas lakosztály. Szobák felszereltsége: zuhanyzó, minibár, TV, telefon, internet csatlakozás, DVD lejátszó, légkondicionáló, fürdõköpeny és hajszárító.

Wellness lehetõségek

Külsõ medence 9x3,5 m; mélysége: 1,50 m; Hõfok: 30 C

Külsõ Jacuzzi; Hõfok: 40 C

Belsõ medence: 6x3,5 m; mélysége: 1,60 m; Hõfok: 28 C

Belsõ Jacuzzi; Hõfok: 40 C

Infra és Finn szauna

Masszázs

Kozmetika

Fittness gépek

Szolárium

Só-barlang

Fotók: