Három, karakterében eltérő jellegű mikrotérség tartozik a váci kistérséghez. A Dunakanyar bal partjának, a Felső-Galga mentének és a Cserhátaljának települései földrajzi helyzetükből adódóan különböző lehetőségekkel és fejlesztési elképzelésekkel rendelkeznek, más-más problémákkal állnak szemben.

A települési érdekeken felülemelkedve, felismerve a térségi együttműködésben rejlő lehetőségeket, az érintett önkormányzatok 1999-ben Verőce székhellyel megalakították a Dunakanyar Területfejlesztési Önkormányzati Társulást, melynek tagjai a statisztikai kistérségi beosztáshoz igazodva változtak. 2003-ban a Társulás Vác városába helyezte át székhelyét.

A Dunakanyar Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2004. április 28-án határozott arról, hogy a térség önkormányzatai támogatják a minden települést érintő többcélú kistérségi társulás létrehozását. A Társulás tagjai a 2004. június 28-ai keltezésű Társulási megállapodásban rögzítették, hogy a továbbiakban a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás formájában folytatják tevékenységüket.

A Társulás működési területe a 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendeletben nevesített váci kistérséghez tartozó települési önkormányzatok közigazgatási területe, a váci statisztikai kistérség mind a 19 települése: Acsa, Csörög, Csővár, Galgagyörk, Kismaros, Kisnémedi, Kosd, Nagymaros városa, Penc, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Szokolya, Sződ, Sződliget, Vác városa, Vácduka, Váchartyán, Verőce.

A Társulás elsődleges célja a térségi célok meghatározása és megvalósítása az artikulált és összehangolt települési érdekek alapján, hozzájárulva a versenyképesség és az életminőség javításához. Ennek érdekében a térség, köz- és magánszereplői közötti együttműködés fórumainak megteremtésével, a párbeszéd és az érdekegyeztetés fenntartásával, a térségben lévő kreativitás felszínre hozásával, az együttműködés előmozdításával horizontális kommunikációt, a térség érdekeinek képviseletével, közvetítésével települési, megyei, regionális, központi szervekkel és nemzetközi szervezetekkel való egyeztetésével vertikális kommunikációt végez. A versenyképesség és az életminőség javítása érdekében vezető szerepet vállal, érdekegyeztető, kooperáló, kezdeményező, menedzselő, koordináló és forrásszervező funkciót tölt be a térségi politika alakításában.

A Társulás közös feladatvállalása 2004. évben egyedül a területfejlesztésre terjedt ki, ekkor első ízben nyújtotta be pályázatát a Belügyminisztérium ösztönző támogatására.

A Társulás 2005. májusában döntött arról, hogy kiterjeszti közös feladatvállalását a következő feladatok ellátása terén: közoktatási intézményi és közoktatási szakszolgálati (gyógytestnevelés és logopédiai ellátás), gyermekjóléti alapellátás (gyermekjóléti szolgáltatás), egészségügy, belső ellenőrzés. A Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás a Belügyminisztériumtól a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról szóló pályázaton egyszeri jellegű, vissza nem térítendő támogatást kapott a következő négy feladat közös, társulás keretében történő ellátására: közoktatási, gyermekjóléti alapellátási, egészségügyi, belső ellenőrzési.

A Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Tanácsa a kistérségi területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el.

A Váci statisztikai kistérségben szerveződött Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2006-ban kidolgoztatta középtávú stratégiáját a 2007-2013-as tervezési időszakra. Ezt követően 2007. májusában elkészült a váci kistérség cselekvési tervének első változata. November hónap folyamán a váci kistérség cselekvési terve pontosításra került, kiválasztva azokat a projekteket, melyek a közeljövőben reálisan megvalósíthatóak és illeszkednek az ágazati vagy a regionális akciótervekhez.